A családterápia olyan terápiás szemlélet és módszer, amelyben a pszichológus segít a problémák okainak felderítésében, a családi problémákat, családon belüli működési zavarokat a családi kapcsolatrendszeren keresztül közelíti meg és próbálja csiszolni. Módszerében a családterápia sokkal inkább a jelenre fókuszál, azonban dolgozik a múltbeli történésekkel, kommunikációs és kapcsolati minták hatásával is. A családterápia nemcsak a már kialakult családi működési zavarokkal foglalkozik, hanem e problémák soron következő generációra történő "átörökítésének" megelőzésében nyújt segítséget.
Családterápia esetében a hangsúly a családi kapcsolatok feltérképezésén és formálásán van. A családterápia folyamán a családi kapcsolatok és kommunikáció rendezése által a családtagok egyéni problémái rendszerint oldódnak, a családi feszültség csökken.
Célja elősegíteni egy új egyensúly megteremtését a családban.
A családterápia eredményessége az alkalmazott módszertől, a családterapeuta személyiségétől, valamint a motivált családtól is függ.
Egy ülés időtartama 80-90 perc, 1-4 hetente (megegyezés szerint)
Alkalomszámát tekintve minimum 6 alkalom, általában 6 – 12 ülésben zajlik.
Ha a családtagok beleegyeznek, a probléma megoldását adott esetben szupervíziós team és videokamera is segítheti.
Mivel az egyén szintjén zajló kríziseknek gyakran van családi vetülete is, a családterápia hatásos az alábbi esetekben:
- szorongásos zavarok
- öngyilkossági kísérlet
- gyászreakció
- evési zavarok, (bulimia nervosa, anorexia nervosa),
- pszichoszomatikus megbetegedések,
- „tipikus” kamaszkori problémák,
- a megszokottól eltérő viselkedés, magatartás,
- tartós tanulási zavar, iskolakerülés, rossz társaságba csöppenés,
- családi életciklusok változásakor (gyermek születése, gyermekek kirepülése…),
- családi konfliktusok,
- szenvedélybetegségek (alkoholizmus, narkománia, játékszenvedély), stb. esetén.